Egy 2016-os, országos, hazai felmérés alapján évente 68 kg élelmiszer-hulladékot termelünk fejenként. Ennek kb. a fele tervezéssel, helyes tárolással megelőzhető lenne. Főleg készételek maradékairól, pékáruról, tejtermékről, illetve zöldségekről és gyümölcsökről van szó. Kiderült az is, hogy jellemzően a leginkább környezetterhelő módon kezeljük ezeket a hulladékokat, azaz a kukába dobjuk pl. komposztálás helyett. Te megfigyelted már, hogy milyen mennyiségben termel a háztartásod élelmiszer-hulladékot? Vajon hogyan lehetne ez a mennyiség kisebb? 

Néha valóban nehéz megbecsülni, hogy mennyi élelmiszerre van szükségünk, de a hétköznapi életünk során nagyjából fel lehet mérni a szükséges mennyiségeket. Abban, hogy ne vásároljuk túl magunkat élelmiszerrel, segít a menü megtervezése és a bevásárlólista készítése. Én egy hétre előre készítem el a menütervet, amely a listám alapja. A menüt igyekszem olyan részletesen megtervezni, hogy az első ránézésre mániásnak tűnhet, de a végeredmény nem kőbe vésett törvény, hanem iránymutatás, amelytől eltérhetek, ha szükséges vagy kedvem tartja. A megtervezett menüm segít abban, hogy ne legyek felkészületlen a mindennapi étkezésekben a változatosság terén és a családtagjaim egyéni igényeiben sem. Napi öt étkezést tervezek meg tanítási időszakban is, hogy az iskolai tízórai elkészítése se okozzon gondot. Beletervezek egy-egy maradékos napot, amikor nem főzök friss ételt. Nem főzök minden nap, gyakran 2 napi mennyiséget készítek, és ha a család nem akarja másnap is ugyanazt enni, akkor vagy felújítom, vagy lefagyasztom az ételt. Megmaradt köret felhasználásával egytálétel készíthető, pl. rakottas, maradék húsból lehet új ebéd vagy vacsora, darálva vagy aprítva, zöldséggel vagy zsiradékkal húskrém készülhet a tízórai vagy az uzsonna szendvicséhez. Előfordul, hogy a napi feladataim miatt elcsúszom a főzéssel, olyankor nagyon jó, ha van mit elővennem a mélyhűtőből a korábban lefagyasztottak közül. 3-4 naponta átnézem a hűtő tartalmát és a kamra készletét, hogy ha valamiről megfeledkeztem vagy valami hamarabb veszít a minőségéből, mint vártam (pl. egy zöldségféle) akkor egy kis menüvariálással még azelőtt elkészíthessem, hogy megromlana. A szomorú külsejű gyümölcsből lehet kompót vagy süteménytöltelék. Nekem sem megy mindig hibátlanul, de a törekvés az alap, amelyre az egyre jobban működő szokás felépül. A mi menünk ezen a héten így néz ki:

(Egy dietetikus talán sikoltozna a helytelen arányokon, én csak azért mutatom meg nektek, hogy jobban érthető legyen, én hogyan tervezek annak érdekében (is), hogy minimalizáljam az ételhulladékunkat.)

A hűtő-kamra átnézésénél érdemes tudni azt, hogy mi a különbség a szavatossági idő és a fogyaszthatósági idő között. A szavatossági idő azt jelenti, hogy a gyártó a megjelölt határidőig garantálja a termék minőségét, azt követően nem, de a termék fogyasztható marad, hacsak az illata, a színe, a textúrája, az íze nem árulkodik ennek ellenkezőjéről. (Pl.: megsavanyodik, megkeseredik, elszíneződik, megpenészedik, megbüdösödik, megbogarasodik, megavasodik, stb.) A fogyaszthatóság azonban azt jelenti, hogy a megjelölt dátumot követően nem tanácsos az élelmiszert elfogyasztani, mert az kockázatot jelenthet. Ennek figyelembe vételével a lejárt szavatosságú tészta, rizs, konzerv, sőt, akár tejtermék és egyebek is egy gyors házi vizsgálat után fogyaszthatóak tudnak maradni. 

Tudom, nem mindenki visz olyan konyhát, amelyből napi öt étkezésnek kell kikerülnie, sőt, lehet, hogy valaki egyáltalán nem főz otthon. Ha az étkezéseket részben vagy teljes mértékben menzáról, étteremből vagy egyéb módon nem otthoni főzéssel oldod meg, akkor is keletkezhet maradékod, amely kezelése a te felelősséged. Ha pusztán az, hogy nem viszed haza, azt jelenti számodra, hogy nincs ételszemeted, azzal becsapod magad. Ha jellemzően étteremben eszel, nem akarod hazavinni a maradékot, akkor választhatod a svédasztalos lehetőségeket vagy kérhetsz kisebb adagot. 

Attól, hogy nem vagyunk rászorulva arra, hogy kicentizzük a havi kosztpénzt, a pazarlás pazarlás marad. A szemétmennyiség növekszik, és döbbenetes tény, hogy nem csak a lebomlani képtelen modern csoda, a műanyag, hanem élelmiszer is szemétre kerül. 


Dóra


A kutatás, amelynek adatait említettem, a Maradék nélkül programban zajlott és eredményei a NÉBIH weboldalán elérhetők.

Buy less, waste less!
Hulladékcsökkentés a háztartásban lépésről lépésre - ha kevesebbet szerzel be, biztos, hogy kevesebbet fogsz kidobni is. Mi az, amire valóban szükség ...
Sustainable living in Budapest
Orsival, a Zöldmami alapítójával beszélgettünk, hogyan lehet nagyvárosi körülmények között is környezetbarát, minimalistább életmódra váltani....
Dóra
Pest mellett nőttem fel, de most már egy 1200 lelkes Veszprém megyei településen vagyok otthon. Könyvtáros vagyok,, két kislány és egy kisfiú édesanyja.
read more ⟶
Leave a comment
Note: HTML is not translated!
You might also like