Én adom, de rólad szól

Ha régi, ha új szokás az ajándékozás, ma nagyon is él, sokan el is várják, hogy megtörténjen. Van, aki méricskéli, hogy ki milyen értékkel tudja kifejezni, hogy a másik fontos számára. De vajon érdemes ennek mentén ajándékozni? Létezik-e olyan, hogy mindenkinek megfelelő lesz, ahogy döntünk? Nem hiszem. Mindig igyekszem azoknak a szokásait figyelembe venni, akiket megajándékozom, de nem tudok nem önmagam lenni közben, nem a saját mércém szerint dönteni. Azt meg tudom tenni, hogy nem adok minden ismerősömnek ökocsomagot karácsonyra, mert elfogadom, hogy nem feltétlenül ez a szívük vágya, akármennyire szívügyem nekem. Csak annak az egy barátomnak adok méhviaszos kendőket, akivel a nyáron beszélgettünk erről, és elmondta nekem, hogy szeretné kipróbálni. Itt sem az ajándék maga lesz a lényeg, hanem az, hogy az év közben együtt eltöltött órák során figyeltem rá, és megjegyeztem valamit róla. Azt viszont, hogy olyat vásároljak meg, amivel egyáltalán nem tudok azonosulni, akkor sem vagyok képes megtenni, ha tudom, hogy az, akinek ajándékot szeretnék adni, éppen arra vágyik. (Pl. műanyag karácsonyfát, gyenge minőségű divatjátékot, stb.)

A figyelem

Még ha a családtagjainkról van is szó, előfordul, hogy nincsen igazán jó ötletünk, hogy milyen tárggyal fejezhetnénk ki a szeretetünket. Valóban csak a tárgyak közvetíthetik ezt? Egyáltalán nem! Ha a baráti vagy rokoni kapcsolat elég mély, akkor el lehet mondani, ha éppen nincsen tárgyi ajándék ötletünk, és tárgyak helyett közös időtöltéssel szeretnénk ünnepelni. Lehetne az ajándék néhány együtt töltött óra, amikor csak egymásra figyelünk, kiegészítve azzal, amit a megajándékozott szeret. Lehet séta közben beszélgetni, vagy otthon, egy saját készítésű forró csoki vagy különleges tea mellett, esetleg megszervezni egy lazulós programot. Számomra a színházjegy is ide tartozik, kiegészítve azzal, hogy az eseményre együtt megyünk és előtte vagy utána van alkalmunk egy kicsit beszélgetni is. Amikor még élt a nagyapám, rendszeresen operajegyet vettem neki a születésnapjára és karácsonyra. Persze kettesével, hiszen az is az ajándék része volt, hogy együtt mentünk az operába és vettünk részt az előadásokon. Szeretek visszagondolni ezekre az alkalmakra. A barátainkkal idén kicsit előre hozva, egy közös túrával ünnepeljük meg a karácsonyt. Mindenki saját készítésű finomsággal készül: házi likőrrel, mártogatós golyókkal, rumos süteménnyel. Megajándékozzuk egymást ezekkel és az időnkkel, amely az adventben mindenkinek drága kincs - ezért nagyon fontos, hogy ne csak testben legyünk jelen.

Gyerekjáték..?

A gyerekeink megajándékozása nem azért feladat, mert nem tudjuk, minek örülnének, hanem inkább azért, mert ők védtelenebbek a körülöttük pezsgő, fogyasztásra buzdító világgal szemben, a médián és az iskolatársaikon, barátaikon keresztül. Egy gyerek valóban boldogtalannak tudja érezni magát, ha nem kapja meg, amire vágyik. Ettől azonban eszemben sincs megvásárolni nekik olyasmit, amit nem tartok helyesnek, hogy birtokoljanak, viszont sokat beszélgetünk velünk az ajándékozásról is, így tudják, mire számíthatnak. Nem csak tőlünk kapnak ajándékot, a nagyszüleik, a testvéreink és a keresztapjuk is megajándékozza őket. Évekkel ezelőtt bevezettük, hogy mi felnőttek egyeztetünk egymással, hogy ki mit tervez adni, mi a férjemmel támpontokat és ötleteket adunk, tudatjuk, mi az, amit nem szeretnénk, ha megkapnának a gyerekek, és ha szükséges, meg is indokoljuk, hogy miért nem. Nálunk a karácsony nem jár élő állat vagy internetezésre alkalmas eszköz ajándékozásával, mert mindkettő nagy felelősség, és úgy gondolom, ilyesmit annak vállalásával, arra felkészülve szabad csak birtokolni. Nem zavar, ha jó minőségű és állapotú használt játékot kapnak, én is előnyben részesítem ezeket. A rengeteg csomagolás lelomboz, és nem hiszem, hogy jó, ha a gyerekek ahhoz szoknak hozzá, hogy a karácsony velejárója egy nagy zsák csomagolási hulladék – úgy, hogy csomagolópapírról még szó sem volt. A használtan vásárolt játékokat mindig kipróbálom, ha több elemből áll, összerakom és megtisztítom, mielőtt átadom. Karácsonykor nálunk azonban több új dolog kerül a fa alá, mint használt. Ezeknél az alapanyagokat, a minőséget, a származási helyet és a csomagolás milyenségét igyekszem szem előtt tartani. 

Ismeretlen ismerősök

Ha szeretném jelezni, hogy gondolok egy ismerősre, de nem ismerem eléggé ahhoz, hogy személyre szóló ajándékkal lepjem meg, akkor valamilyen csemegét választok. Olyat, ami tisztességes gazdálkodásból származik, közelről érkezik, minimális és újrahasznosítható csomagolása van, vagy éppen még az sincsen. Ilyen lehet egy illatos teakeverék, kimérve vásárolt aszalt gyümölcs vagy forró csoki alap csatos üvegben, kézműves szappan esetleg egy üveg hazai bor. Azt gondolom, az udvariassági ajándékoknak is van létjogosultsága, de ettől még nem mindegy, mit választunk. 

Szerintem nincsen általános rangsor a tárgyi és az élményajándékok között. Én azt gondolom, az a jó ajándék, amely a megajándékozottnak várhatóan igazi örömet szerez, függetlenül attól, hogy kézbe lehet venni vagy sem. 

Dóra

DIY Perfect Christmas Sweets
Before Christmas we prepare fruity sweets with our children, I tell you how!...
Wrap gifts into canvas or cotton, do furoshiki!
Stop using single use decorative packaging. Here is furoshiki!...
Dóra
Pest mellett nőttem fel, de most már egy 1200 lelkes Veszprém megyei településen vagyok otthon. Könyvtáros vagyok,, két kislány és egy kisfiú édesanyja.
read more ⟶
Leave a comment
Note: HTML is not translated!
You might also like