A gyerekek kinőtt ruháit, ha jó állapotúak, elajándékozom vagy eladományozom, a kedvenc darabokra szánok csak egy kicsit több időt, azoknak gondosan új gazdát keresek az ismerőseim gyerekei között. A tönkrement ruhaneműket viszont újragondolom és csak az ebből megmaradó részeket juttatom el textil újrahasznosításra a közelben található fehér gyűjtőkonténerek egyikébe. Szeretek varrni, ami nem jelenti azt, hogy tudok is, ezért örülök a gyors, könnyen megvalósítható megoldásoknak. A kisfiam kedvenc felsőjét megette a biciklilánc (egy kis baleset, a felső nem rendeltetésszerű használata és egy hatéves kreativitásának közös halmazában), az elejét és az egyik ujját viszont meg tudtam menteni. A felhasználható részeket kivágtam, az ujjából meghagyott cső alját varrógéppel összevarrtam, a hajtásba pedig madzagot fűztem, így 5 perc alatt lett egy kis szűtyő, magvaknak, apróságoknak, iskolatáskába, vásárláshoz vagy tároláshoz. A nagyobbikból váltócipős zsákot készítettem. Mivel itt is megmaradt az alsó hajtás, a másik két oldal mentén varrtam össze színt színre fordítva, és ahogy a picinél is, a hajtásba egyszerűen befűztem egy madzagot. Kézzel is könnyen megvarrható.
.png)
A pamutszoknyák, gyerekruhák, pamutkendők, pólók és ingek elhasználódva konyharuhává, textilszalvétává, törlő- vagy ablakmosó ronggyá alakulnak. A pólóanyagú ruhaneműkből kivágom a használható részeket, nem kell elszegni, nem foszlik. Ezeket ablakmosáshoz, bútortörléshez szoktam használni, kb. 30x30 cm-es méretűre vágva. Ha egyező nagyságúak, ugyanúgy hajtogathatók és könnyen tárolhatók. Konyharuhának valót nagyobb ruhákból készítek, 30x50 cm-től 40x60 cm-es méretig. Ha nem használsz varrógépet, a legegyszerűbben úgy tudod meggátolni az anyagszélek foszlását, ha két egyforma méretű darabot színét színére fektetve egymásra teszel és a szélétől kb. 1 cm-re előöltéssel végigvarrod (más néven fércelés: egyenesen öltesz az anyagszél mentén egyet fentről le, majd ugyanolyan hosszú közzel, mint az öltés, lentről fel), az egyik rövid oldal közepén egy minimum 10 cm-es rést hagyva. Ha készen van, fordítsd ki, a sarkait nyomkodd a helyére, a résnél az anyagszéleket hajtsd be, hogy egy vonalba kerüljön a széle többi részével, majd láthatatlan öltéssel varrd össze. Egy átlagos pamut- vagy lenvászon és egy vékonyabb pamut anyagból célszerű készíteni, könnyen kezelhető és nem túl vastag konyharuhát, szalvétát kapsz. Ezt kézzel megvarrni kb. 15 perc. Én akkor szoktam ezzel szöszmötölni, amikor társaságom van, beszélgetünk, közben szinte észrevétlenül készülnek az új textileszközök. Varrógéppel mindez 5 perc. Textilzsebkendőt ingvászonból, hagyományos férfiingből csinálok, a túlnyomórészt műszálas anyag nem jó, mert alig van nedvszívó képessége. A kisebb méretű textilzsebkendőket szeretem, mert higiénikusabbnak tartom gyakran cserélni, és ez garantált, ha a méret kb. azonos a papír zsebkendő méretével: az enyéim 25x25 cm-esek. A széleket kb. 3 mm szélesen, duplán visszahajtom vasalóval, majd előöltéssel, vagy elcsúsztatva, egy öltést a hajtáson, egyet szorosan mellette téve végigvarrom. Ez is 15 perces hadművelet darabonként (kisebb, de a széle behajtása egy kicsivel több munka).
.png)
Ha elhasználódott rongyból varrom meg ezeket az eszközöket, mindegyik darabbal egy szeméttel kevesebb keletkezik a háztartásomban, a ronggyá vált ruhából készített háztartási textil élettartama végén pedig anyagösszetétele és igény szerint mehet felcsíkozva a komposztba, vagy a textilújrahasznosításra szánt gyűjtőkonténerbe. Ami pedig a szuper plusz: nagyon jó érzés megmenteni valamit, új életet, új szerepet adni egy elhasználódott ruhának.
