Nagy ismertségre tett szert az interneten az elmúlt hetekben a gigantikus zsírszörny, amelyet Budapest csatornarendszerében találtak. Ennek kapcsán akadtam rá a lehetősége, hogy nyílt nap keretében látogatást tehetünk a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen. 

A telep egyik mérnöke segítségével megismerhettük a beérkező szennyvíz kezelésének fázisait, a telep műtárgyait és gépeit. Látogatásunk célja nem csak az volt, hogy megnézzük, hogyan lesz a csatornákon keresztül a telepre kerülő lakossági szennyvízből tisztított víz mire a Dunába vezetik, hanem az is, hogy megtudjuk, hétköznapi szokásaink milyen hatással vannak a szennyvízhálózatra, mi az, amin fontos lenne változtatnunk, ami valóban problémát jelent. 

A 3 budapesti telepre nem csak a lakosság szennyvize, hanem az utcáról bekerülő csapadék is bejut az azzal behordott hulladékkal együtt. A méretét tekintve legmeglepőbb, csatornából előkerült szemét egy bojler volt, amelyet valószínűleg egy erősebb esőzés során mosott be a telepekhez közeli, hatalmas átmérőjű csatornába a víz. Amivel sokkal gyakrabban találkoznak a telepeken az első tisztítási fázisban, amikor a szilárd szennyeződéseket távolítják el a szennyvízből, azok olyanok, mint a kisebb értéktárgyak, a kulcsok, a fogkefe, vagy a műfogsor. Ezek kigyűjtése viszonylag egyszerű feladat és textúrájuk nem hordoz olyan veszélyeket, mint a nedves törlőkendők, popsitörlők, nedves WC papírok, fertőtlenítő- és takarítókendők. Ezeken ugyanis megtapad a zsír és az olaj, és így együtt alkalmasak arra, hogy egyre növekvő méretű akadályt képezzenek a szennyvíz útjában. Az ilyen, változatos méretű, kellemetlenségeket okozó képződmény a zsírszörny. A lebomló, a csomagolás szerint akár a WC-be is dobható nedves törlőkendőkkel az a probléma, hogy a csatornarendszerben haladva sokkal rövidebb idő alatt kezdenek zsírral szennyeződni, társaikkal találkozva összeállni, mint amennyi idő alatt lebomlanának. Emiatt ezek az összeállt kendő-zsír akadályok nem a szennyvíztisztító telepen, hanem már a háztarások közelében gondot okoznak, a háztartáson belül a lefolyókból visszabugyogó vagy a csatornafedeleken át az utcára áradó szennyvíz formájában. Elejét vehetjük a problémának azzal, hogy ha használunk nedves törlőkendőket, akkor azokat a szemetesbe dobjuk, akkor is, ha a lebomló fajtából valók. Vezetőnk elmondta, hogy az elmúlt évtized során jól érezhető, hogy a háztartások környezettudatosabban működnek a vízfogyasztás terén. Emiatt kevesebb szennyvíz kerül a telepekre, azonban a szennyeződés koncentrációja a vízben nagyobb. A foszfor és nitrát kivonására az utóbbi években már egy új, modern technológiát alkalmaznak. Hatalmas üvegházakba olyan növényeket (élőgépeket*) – banánfát, fikuszokat, stb. – telepítettek, amelyek jól érzik magukat kifejezetten foszfor- és nitrátdús közegben, gyökerük az első tisztítási fázison átesett szennyvízbe ér, onnan veszik fel a számukra hasznos tápanyagokat. Ez a biológiai tisztítás fázisának egy eleme. A kémiai tisztítás különféle, a szennyvízhez adott anyagokkal történik. A foszforszármazékokat nagy hatékonysággal ki tudják vonni a szennyvízből vas-klorid hozzáadásával. Így, bár kétségkívül minden lépés számít, jó tudni, hogy a mosószerekkel a szennyvízhálózatba kerülő foszforszármazékok túlnyomó része kivonásra kerül a szennyvízből**. Amivel viszont egyelőre nem tudnak mit kezdeni, az a gyógyszerek és gyógyszerszármazékok maradványai. Nagyon fontos, hogy a gyógyszerektől ne úgy szabaduljunk meg, hogy lehúzzuk a WC-n vagy beöntjük a lefolyóba, akkor sem, ha halmazállapotuk miatt logikusnak tűnne, hanem a szabályos módon, a patikákban leadva kerüljenek ki a háztartásunkból. Érdemes a vízkörforgás szempontjából is figyelembe venni, hogy akkor szedjünk gyógyszert, ha feltétlenül indokolt! A vizelettel a szennyvízhálózatba kerülő gyógyszerszármazékok problémája ugyanúgy megoldatlan, mint a lefolyóba öntött gyógyszereké. 


Érdekes plusz, hogy a Dél-pesti szennyvízüzem önellátó: energiaigényét a rothasztóművekben keletkező biogáz teljes mértékig fedezi. Ezek mellett sok érdekességet tudtunk meg a szennyvíztisztító telepen tett látogatásunk során, ha jövőre is lesz lehetőség nyílt napon megismerni egy ilyen telep működését, ajánlom figyelmetekbe, regisztráljatok, lássatok és tegyétek fel a saját kérdéseiteket ti is, ahogy mi megtettük idén a Zöldmami csapatával. 



* 2012-óta működik a telepen az újításnak számító „Organica Élőgépek” rendszere.

**A tisztított víz foszfortartalma stabilan határérték alatti, a februári mintavételkor 0,4 mg/l


Out in the open
Take a trip for your mental health...
Hello my bike!
Stories about my previous life on two wheel and how it works today...
Dóra
Pest mellett nőttem fel, de most már egy 1200 lelkes Veszprém megyei településen vagyok otthon. Könyvtáros vagyok,, két kislány és egy kisfiú édesanyja.
read more ⟶
Leave a comment
Note: HTML is not translated!
You might also like