Hogyan lesz tiszta víz a szennyvízből?

Nagy ismertségre tett szert az interneten az elmúlt hetekben a gigantikus zsírszörny, amelyet Budapest csatornarendszerében találtak. Ennek kapcsán akadtam rá a lehetősége, hogy nyílt nap keretében látogatást tehetünk a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen. 

A telep egyik mérnöke segítségével megismerhettük a beérkező szennyvíz kezelésének fázisait, a telep műtárgyait és gépeit. Látogatásunk célja nem csak az volt, hogy megnézzük, hogyan lesz a csatornákon keresztül a telepre kerülő lakossági szennyvízből tisztított víz mire a Dunába vezetik, hanem az is, hogy megtudjuk, hétköznapi szokásaink milyen hatással vannak a szennyvízhálózatra, mi az, amin fontos lenne változtatnunk, ami valóban problémát jelent. 

A 3 budapesti telepre nem csak a lakosság szennyvize, hanem az utcáról bekerülő csapadék is bejut az azzal behordott hulladékkal együtt. A méretét tekintve legmeglepőbb, csatornából előkerült szemét egy bojler volt, amelyet valószínűleg egy erősebb esőzés során mosott be a telepekhez közeli, hatalmas átmérőjű csatornába a víz. Amivel sokkal gyakrabban találkoznak a telepeken az első tisztítási fázisban, amikor a szilárd szennyeződéseket távolítják el a szennyvízből, azok olyanok, mint a kisebb értéktárgyak, a kulcsok, a fogkefe, vagy a műfogsor. Ezek kigyűjtése viszonylag egyszerű feladat és textúrájuk nem hordoz olyan veszélyeket, mint a nedves törlőkendők, popsitörlők, nedves WC papírok, fertőtlenítő- és takarítókendők. Ezeken ugyanis megtapad a zsír és az olaj, és így együtt alkalmasak arra, hogy egyre növekvő méretű akadályt képezzenek a szennyvíz útjában. Az ilyen, változatos méretű, kellemetlenségeket okozó képződmény a zsírszörny. A lebomló, a csomagolás szerint akár a WC-be is dobható nedves törlőkendőkkel az a probléma, hogy a csatornarendszerben haladva sokkal rövidebb idő alatt kezdenek zsírral szennyeződni, társaikkal találkozva összeállni, mint amennyi idő alatt lebomlanának. Emiatt ezek az összeállt kendő-zsír akadályok nem a szennyvíztisztító telepen, hanem már a háztarások közelében gondot okoznak, a háztartáson belül a lefolyókból visszabugyogó vagy a csatornafedeleken át az utcára áradó szennyvíz formájában. Elejét vehetjük a problémának azzal, hogy ha használunk nedves törlőkendőket, akkor azokat a szemetesbe dobjuk, akkor is, ha a lebomló fajtából valók. Vezetőnk elmondta, hogy az elmúlt évtized során jól érezhető, hogy a háztartások környezettudatosabban működnek a vízfogyasztás terén. Emiatt kevesebb szennyvíz kerül a telepekre, azonban a szennyeződés koncentrációja a vízben nagyobb. A foszfor és nitrát kivonására az utóbbi években már egy új, modern technológiát alkalmaznak. Hatalmas üvegházakba olyan növényeket (élőgépeket*) – banánfát, fikuszokat, stb. – telepítettek, amelyek jól érzik magukat kifejezetten foszfor- és nitrátdús közegben, gyökerük az első tisztítási fázison átesett szennyvízbe ér, onnan veszik fel a számukra hasznos tápanyagokat. Ez a biológiai tisztítás fázisának egy eleme. A kémiai tisztítás különféle, a szennyvízhez adott anyagokkal történik. A foszforszármazékokat nagy hatékonysággal ki tudják vonni a szennyvízből vas-klorid hozzáadásával. Így, bár kétségkívül minden lépés számít, jó tudni, hogy a mosószerekkel a szennyvízhálózatba kerülő foszforszármazékok túlnyomó része kivonásra kerül a szennyvízből**. Amivel viszont egyelőre nem tudnak mit kezdeni, az a gyógyszerek és gyógyszerszármazékok maradványai. Nagyon fontos, hogy a gyógyszerektől ne úgy szabaduljunk meg, hogy lehúzzuk a WC-n vagy beöntjük a lefolyóba, akkor sem, ha halmazállapotuk miatt logikusnak tűnne, hanem a szabályos módon, a patikákban leadva kerüljenek ki a háztartásunkból. Érdemes a vízkörforgás szempontjából is figyelembe venni, hogy akkor szedjünk gyógyszert, ha feltétlenül indokolt! A vizelettel a szennyvízhálózatba kerülő gyógyszerszármazékok problémája ugyanúgy megoldatlan, mint a lefolyóba öntött gyógyszereké. 

Érdekes plusz, hogy a Dél-pesti szennyvízüzem önellátó: energiaigényét a rothasztóművekben keletkező biogáz teljes mértékig fedezi. Ezek mellett sok érdekességet tudtunk meg a szennyvíztisztító telepen tett látogatásunk során, ha jövőre is lesz lehetőség nyílt napon megismerni egy ilyen telep működését, ajánlom figyelmetekbe, regisztráljatok, lássatok és tegyétek fel a saját kérdéseiteket ti is, ahogy mi megtettük idén a Zöldmami csapatával. 

* 2012-óta működik a telepen az újításnak számító „Organica Élőgépek” rendszere.

**A tisztított víz foszfortartalma stabilan határérték alatti, a februári mintavételkor 0,4 mg/l