Mit hoz a nyuszi?

Lassan itt a húsvét, már biztosan javában takarítjátok, csinosítjátok a lakást, tavaszváró díszbe öltözik kint és bent a tér. Az én gyerekeim nagyon várják a hétvégét. Ti hogyan ünnepeltek? Sok dísszel, ajándékokkal, vagy szerényebben? Ez alkalommal néhány húsvéti, zöld ötletet hoztam nektek. 

Csokoládé vagy más édesség a legtöbb nyuszifészekben felbukkan, az áruházak polcai már hetek óta roskadoznak a csokitojások, csokinyulak, csokibirkák és csokicsirkék alatt. Melyiket válasszuk, ha fontos szempont a környezettudatosság? Bevallom, én a csokifigurákat nem kedvelem, bár a csomagolásuk édesipari csomagolófólia, azaz egy vékony alumínium fólia, és akár az alufólia, elméletileg újrahasznosítható, de a miszlik külön gyűjtése és újrahasznosítása valószínűleg életszerűtlen. A gépi- vagy kézimunkával a figurákra hajtogatott színes fóliát ritkán szedegetik le a gyerekek egyben, inkább ezer kis cafatban hagyja el a csokifigurát a csomagolás. Ha mégis ilyet választunk, ügyeljünk arra, hogy a csomagolás darabkái ne maradjanak a szabadban, ahol a madarak tápláléknak vélhetik azokat. Érdemes figyelni az összetételére (akár az egészség, akár a fenntarthatóság szempontjából) és arra, hogy a csomagolófólián kívül ne legyen több csomagolás az édességen. Ha van rá időnk és kedvünk, jó minőségű étcsokoládéból és tejszínből pompás trüffelgolyót készíthetünk, amelyet kakaóporba hempergetve majd díszített befőttesüvegbe téve helyettesíthetjük a csokitojást. Az élő állat ajándékozása sokszor balul sül el. A kisnyuszi, kiscica a húsvét elmúltával is gondozásra szorul. Ha nagyon vágyik is a gyerek egy kis jószágra, inkább készítsük fel a kisállat gondozására, tanuljunk együtt a kisállat igényeiről, és ha a gyermek érettnek tűnik a feladatra, akkor válasszunk állatkát közösen, ne húsvétra lepjük meg vele. Nagy örömet szerezhetünk a gyerekeknek azzal, hogy ha a csokikat, apróságokat nem a nyuszifészebe tesszük, hanem a kertben, vagy védett helyen a szabadban elrejtjük. 

A lakás díszítésében a természetes anyagból készült, tartós húsvéti díszeket részesítsük előnyben az egy szezonra készült díszek helyett. Választhatunk olyanokat, amelyeket a tavaszi metszés során feleslegessé vált gallyakból, rügyes ágakból, szalmából és papírból készítünk. Én az asztalra mindig állítok egy vázában virágos ágacskákat, amelyre a régebbi húsvétokon festett, kifújt tojásokat vagy papírból a gyerekeimmel készített tojásokat akasztunk. Az asztal dísze lehet lágytojások megőrzött héjában, egy kis földben elültetett néhány szem búzamagból kikelt búzafű, tojás-fűfej. Nálunk él még a locsolkodás hagyománya, hétfőn izgatottan várjuk a legényeket az előző nap festett tojásokkal. Itthonra kifújt tojásokat festek, a locsolóknak viszont kemény tojást, felénk ezt várják, ezt szeretik. A főtt tojás szobahőmérsékleten csak két napig tárolható biztonsággal, ezért festünk mi péntek helyett vasárnap, és az elkészült tojásokat éjszakára a hűtőbe tesszük. A hagymahéjat hetek óta gyűjtögetem a festéshez, de ha te nem tetted, és szeretnél hagymahéjjal festett tojást, egy szupermarketben gyorsan, ingyen be tudod gyűjteni a hagymásrekeszek aljából a szükséges mennyiséget – kevésbé hangulatos, mint a gyűjtögetős készülődés, de a célnak hibátlanul megfelel. A nagylányom és én a hagymahéjjal mélyvörösre festett tojásokat karcolással díszítjük. Árral vagy pengével óvatosan húzva a vonalakat finom mintákat hozhatunk létre, amelyek a tojáshéj eredeti színében látszanak majd. Ez a kedvenc technikám, de olyan sokféle közül választhatunk, hogy festéssel, rajzolással, ragasztással, szalvétatechnkával, matricázva, pettyegetve, írókázva díszítsünk tojást, hogy akár kevesebb, akár több időt szeretne valaki a tojásfestésre szánni és akármilyen kézügyessége van, megtalálja a hozzá passzolót. 

Dóra