Az elmúlt években hatalmas változáson ment keresztül a háztartásom. A második gyerekem csecsemőkora óta egyre kevesebb felesleges, járulékos dolgot engedek be, és bár ez elsősorban az adalékokat és a csomagolást jelenti, azt, hogy mi a felesleges, ahogy tájékozódom, úgy egyre szigorúbban határozom meg. Rendezgettem a receptjeimet és azt vettem észre, hogy a kezdő családanyaként kedvenc receptekkel teleírt füzetemben alig néhány olyan étel van, amit ma változtatás nélkül elkészítenék. Nem az ízlésünk változott nagyot, hanem más alapanyagokat használok. 

Amikor a második kislányom született, hamar kiderült, hogy érzékeny a bőre, ami miatt nem tudtam a beszerzett készlet mosható pelenkát használni. Naty pelusra váltottunk, amivel hála Istennek semmi gondunk nem volt. Azonban nem csak a pelenkára vagy a ruhák anyagára volt érzékeny a kisbabám, hanem a mosószerre, amivel mostam, sőt, az ételek egy részére is, amit ugyan én ettem meg, de ő is megkapta az anyatejjel. Akkor kezdtem jobban utánajárni annak, hogy mi van az élelmiszerekben, amiket boldogan vettem és ettünk, a krémtúróban, a felvágottban, a leveskockában, a gyümölcsjoghurtban, a sajtkrémben, a szalámiban… És persze a tisztító- és tisztálkodószereinkben is: a fürdetőben, a krémekben, a mosószerben, az öblítőben, és így tovább. Amikor megváltam ezek egy részétől, a maradékot pedig természetesebbre cseréltem , azt vettem észre, hogy nem hiányoznak. (Bevallom, az ennivalók mellet, amiket nagyon szerettem, eleinte nehéz volt elsétálnom a boltban…)

Amikor pedig azt láttam, hogy sokkal kevesebb a szemetünk is nélkülük, elkezdtem erre is tudatosabban odafigyelni. Mi az, amit nem vetett ki a rendszerem a tartalma miatt, de be tudnám szerezni csomagolás nélkül vagy nagyobb egységben kevesebb csomagolással? Sok ilyet találtam.

Az első lépések óta eltelt több mint 6 év, és most egy teljesen másféle háztartást látok magam körül. Azt nem képzelem, hogy elégedetten hátradőlhetek, nagy tévedés lenne. Az én háztartásom még nagyon messze van az évi egy befőttesüvegnyi hulladéktól… Évek óta foglalkoztat az, hogy hogyan élhetnénk természetesebben, ezért sokat olvasok is ebben a témában, így szembesülök azzal, hogy milyen sok javítanivaló van még azon, ahogyan vezetem a háztartást. A családunk öttagú, el kell fogadnom, ha a férjem tempója ezen az úton lassabb, mint az enyém, és az, hogy kisgyerekeket nevelünk, megkövetel jó néhány kompromisszumot ezen a téren is. Örülök, hogy ezek nem, hogy elvennék a kedvem, inkább lelkesítenek, hogy folytassam a „zöldítést”. A nagypapám mindig azt mondta, hogy nem lehet semmi olyan jó, hogy ne lehessen rajta javítani. Az én zöldülő háztartásom még nagyon messze van a jótól, de izgalmas kihívás minden nap javítani rajta és a tapasztalatokat és a fejlődést megosztani a férjemmel és a gyerekeinkkel.

Legyen neked is az! 


Dóra

Birthday - the gift and what it comes with
How can Dora give her children an environmentally conscious gift for their birthday, but still satisfy her children? She is telling about this in her ...
Spring is here
Dora tells us how to go on a trip with the family, what they bring with them and what they pack....
Dóra
Pest mellett nőttem fel, de most már egy 1200 lelkes Veszprém megyei településen vagyok otthon. Könyvtáros vagyok,, két kislány és egy kisfiú édesanyja.
read more ⟶
Leave a comment
Note: HTML is not translated!
You might also like