The trash bin dilemma

Nem voltam elégedett a kommunális hulladék csökkenésének mértékével az elmúlt időszakban. Hetente kb 1 vödör (12 l) szemetet termelünk, ami a fél évvel ezelőttihez képest kevesebb, de a megváltozott szokásaink mellett még mindig soknak találom. Átgondoltam, mi lehet az oka. 

Fiatalabb koromban előfordult, hogy kellemetlennek éreztem, ha egy házban, ahol vendég voltam, a mellékhelyiségben nem volt szemetes. Nem mindig tudtam a betétcserét otthonra korlátozni és akkor még nem hallottam a mosható betétről és az ehhez tartozó kis kiegészítőkről sem (mint a betéttartó zsákocska). Ezek után, amikor az otthonunkat végre elkezdtük belakni, az elsők között szereztem be több kukát, hogy a mellékhelyiségekben legyen.

Most kiderült, éppen a kukamániám az egyik oka, hogy a szemetünk több a kelleténél. A fürdőszobai szemetesbe rendszeresen kerül mindenféle, amit nincs kedvünk elvinni a szelektív zsákig. Ilyen például a szappan papírdoboza – bár az, hogy gondom van vele, egyben egy remek dolog felfedezéséhez is vezetett, ami Hydrophil citromfüves szappanját jelenti. Nem csak azért, mert ezt a szappant csomagolás mentesen lehet megvásárolni, hanem mert segített lekattannom a kedvenc tusfürdőmről is, így a flakonokkal már nem kell törődnöm. A mosókonyhában meg valahogy a kukába vándorolnak az új ruhaneműk levágott címkéi (még a turkálós ruhán is szokott lenni) és a zsebekből előkerült kacatok (cetlik, szórólapok). Gondoltam, nem vacakolok, megszüntetem a fürdőszobai kukát. Szerintetek kereste valaki? Megmondom, nem.

A mosókonyhában a 25 l-es szemetest kineveztem ottani papírhulladék-gyűjtőnek. A vendégeink által is használt WC melletti kukát lecseréltem a fürdőből száműzött mini kukára. Most már mindenképpen el kell ballagni a konyháig, ahol a szelektív hulladékos zsák, a komposztvödör és a kommunális hulladékgyűjtő tanyázik. Ott meg már nincs ok máshova dobni a hulladékot, mint ahova tartozik. Sajnos azonban, ha én egyszer tűzbe jövök, nehezen állok meg apróságoknál, úgyhogy biztosra akartam menni. A vegyes szemetes tetejére kiírtam néhány ellenőrző kérdést, pl., hogy biztos, nem komposztálható-e, meg, hogy biztos, nem gyűjthető szelektíven? Sajnos a férjem nem értékelte a humoromat, de én is beláttam, hogy túllőttem a célon. Az erőltetés nem jó taktika. 

Szuper érzés, ha mindennap tehetünk egy kis lépést előre a hulladékcsökkentésben, de ne hagyd, hogy veled is elszaladjon a ló!

Dóra